| Vissza | |||
NYERĹMAGYAROK.eu — Az ember a siker mĂśgĂśtt | |||
Hangvet? Zenei Terjeszt? Társulás Kft.MOST Híd a balkáni zenéhezA projekt el?zményének tekinthet?, hogy korábban és kisebb léptékben a V4-területen már koordináltak hasonló együttm?ködést, ami nagyon jól m?ködött, és pár év alatt teljesen átalakította a kicsi, de szerepl?i számára fontos piacot avatnak be a munkatársak a részletekbe. A MOST projekt ötlete egyrészt ebb?l jött, másrészt pár éve az Európa Kulturális F?város-projekteknek is fejlesztettek különféle produkciókat az elmúlt években pedig évente legalább egy EKF-város balkáni: Plovdiv 2019-ben, Rijeka 2020-ban, 2021-ben pedig Újvidék és Temesvár. Így az EKF-városokon keresztül is kialakult egy hálózat, elindult a közös gondolkodás, és megtapasztalhatták azt is, hogy kik a potenciálisan jó partnerek, akikkel együtt bele tudnak vágni egy ekkora projektbe.
Lelkes András ügyvezet? igazgató, S?rés András produkció- és projektvezet? és Weyer Balázs programigazgató A MOST koncepciója ezalatt fokozatosan alakult ki. A megoldandó alapprobléma az, hogy hiába adott a Balkán térségében a kreatív potenciál, a sok a jó m?vész és zene, mégsem alakul ki körülötte iparág, mivel az értékláncban túl sok a hiányzó szem ezeknek pótlását célozza a projekt. Úgy látták, ha rövid id? alatt akarnak tartós változást elérni, akkor az iparág minden szerepl?jének kell valamit nyújtani: a zenészeknek, a menedzsereknek, koncertügynököknek és promotereknek, fesztiváloknak és rendezvényhelyszíneknek, valamint a városoknak és a kulturális és közigazgatási intézményeknek. Ez utóbbi állami vagy megyei szint? intézményeket is jelenthet, hiszen, ha nem részei a fejl?désnek, nem tudnak a közös megoldás részesévé sem válni, az Európa Kulturális F?városa projektek kapcsán pedig azt is megtapasztalták, hogy jól tudnak az önkormányzati szinten is m?ködni. Így, a balkáni zeneipar egy-egy szerepl?jére szabva alakult ki a projekt négy pillére. A pillérek képzési programjai a projekt id?tartama alatt több fordulóban ismétl?dnek. Mindegyik esetében pályázat keretében vonják be az embereket, mert fontos, hogy motiváltak legyenek, hogy valóban részt akarjanak venni benne. A balkáni zeneipar szerepl?i nemcsak az európai véráramba nincsenek becsatornázva, de egymással sem állnak szoros kapcsolatban, így a programmal össze is kapcsolják és támogatják a világzene szerepl?it. Annak érdekében, hogy az eredmények a projekt befejezése után is fenntarthatóak maradjanak, a négyéves program személyes kapcsolatokra, tapasztalatokra, élményekre építve szeretne hosszú távú kapcsolatot kialakítani a balkáni és a globális világzenei piac között. Ehhez az kell, hogy er?s hatást kiváltva egyszerre sok embert tudjanak bevonni a projektbe, hogy a komplex képzési programok révén biztosítsák a térség kulturális és kreatív iparának fenntartható növekedését. Ez közel száz zenekart, közel százötven menedzsert, harminc-harmincöt várost és hetven-nyolcvan fesztivált, rendezvényhelyszínt jelent. Mindez nemcsak megsokszorozza a korábbi aktivitást, de garantálja, hogy a projekt lezárultával is olyan komoly hálózat marad fenn, amelynek tagjai képesek egymást is segíteni. A MOST projekt fókusz országai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Románia és Szerbia. A balkáni partnerek nagyon fontosak a projekt szempontjából, mivel ?k rendelkeznek helyismerettel, a legtöbben a saját területükön példaképek. Az Exit fesztivál az egész Balkánon ismert brand és az is nagyon jól jött ki, hogy a partnerváros Újvidék és Temesvár a projekt ideje alatt lesz Európa Kulturális F?városa. Az els? pillér, a Balkan Music Export - világzene m?vészek és együttesek számára célja, hogy a sok jó és piacra lépésre kész zenészt, együttest, m?vészt eljuttassa nyugat-európai színpadokra. A projekt id?tartama alatt három fordulóban, fordulónként tíz-tíz balkáni zenekart választ ki a szakmai zs?ri, akik részt vehetnek szakmai képzéseken és személyes mentorálást kaphatnak az európai zeneipar ismert szakembereit?l. Lehet?séget kapnak arra is, hogy eljussanak vásárokra, fellépjenek nyugat-európai fesztiválokon és médiafelületet kapjanak. A nyugat európai partnereik közül nagyon sokan a legnagyobb nevek közé tartoznak ezen a területen világviszonylatban, mint a WOMEX-et m?ködtet? Pirahna Arts, az európai erny?szervezet European Music Council vagy a nagy brüsszeli m?vészeti központ, a BOZAR, ahol rengeteg európai lépték? esemény zajlik, ráadásul ezeknek a cégeknek a menedzsmentjében is a legnagyobb nevek vannak. Ezek olyan hidak a világpiacra, amelyek egyenként is nagyon er?sek, és az, hogy az ezekt?l érkez? mentorok dolgoznak a balkáni m?vészekkel már önmagában nagy lépés a globális színpadok felé. A kiválasztott produkciók anyagi támogatásban is részesülnek, amelyb?l egyrészt frissíthetik zenekari portfóliójukat, másrészt finanszírozhatják nemzetközi világzenei rendezvényeken, szakmai programokon, fesztiválokon és vásárokon való részvételüket. A zenekarok 2020-ban a budapesti WOMEX keretében, 2021-ben az újvidéki, 2023-ban pedig a veszprémi Európa Kulturális F?városa programokon mutatkozhatnak be produkcióikkal. Az els? pillér els? körében nagyon sok jó zenész jelentkezett, köztük olyanok is, akik már most nagy nevek, eddig mégsem tudtak kijutni a világpiacra a projekt keretében éppen ennek a lehet?ségét kívánják megteremteni. A második pillérre, a Festival Exchange-re három fordulóban, fordulónként a Balkánról és Európa egyéb részeir?l származó tíz-tíz fesztivál képvisel?je jelentkezhet. Tandem felépítés? programláb, ami azt jelenti, hogy a kiválasztott fesztiválszervez?k párokba rendez?dve dolgozhatnak együtt, részesülnek mentorálásban és anyagi támogatásban, amelynek köszönhet?en programot cserélhetnek és eljuthatnak egymás fesztiváljára. Egy évnyi közös munkán keresztül kölcsönösen tanulnak egymástól, és e során nem feltétlenül csak a balkáni fél tanul a nyugat-európaitól, hiszen a balkáni kollégák a jellemz?en nehezített pálya miatt sok szempontból felkészültebbek lehetnek, ugyanakkor arra nagy szükségük van, hogy inspirációt és reményt kapjanak a másik félt?l és lássák, máshol milyen megoldásokat alkalmaznak az olajozottabb m?ködés érdekében. A harmadik pillér a Management Training program fordulónként harminc kulturális és zenei menedzsernek, turné szervez?nek biztosít szakmai képzést és networking lehet?séget, valamint ebb?l tizenöt résztvev?nek ösztöndíjas gyakornoki lehet?séget is a szakma jelent?s nyugat-európai szervezeteinél. Ez a zeneipari menedzsment képzés különösen fontos a projektben, mivel míg zenészb?l és produkcióból elég sok jó van a térségben, nincs kivel dolgozniuk, mert nagyon kevés menedzser van. Egy zenekar pedig egy szintet elérve nem m?ködhet tovább úgy, hogy mindent a zenekari tagok csinálnak, a menedzsment ráadásul külön szakma, és egyáltalán nem törvényszer?, hogy aki jó zenész, az ebben is jó. A kialakult helyzet egyfajta ördögi kör: a zenekarok nem keresnek eleget, hogy el tudjanak tartani egy menedzsert, így viszont nem is lesz több bevételük. A program e pillérének keretében a három forduló során kilencven menedzsert szeretnének kiképezni magas szinten, egy menedzser pedig jellemz?en három zenekarral tud egyszerre együtt dolgozni, vagyis a kiképzett menedzserek közel háromszáz zenekart vihetnek, ami hatalmas ugrás lenne és nagyon komoly és tartós változást indíthatna el. A negyedik, legösszetettebb pillér, az Urban Policies is tandemszer? programelem, melynek keretében a helyi kapcsolatépítést célozzák, azaz, hogy menedzserek, zenekarok, fesztivál- és programszervez?k helyben találjanak intézményi partnert. Ezzel azt a nehézséget akarják megoldani, hogy az olyan ötletek, amelyek lelkes és kreatív emberekt?l származnak, ne haljanak el helyben, miel?tt még megvalósulhatnának ehhez pedig annyi kell, hogy helyben kapjanak bátorítást, a város is segítse egy kicsit ?ket. Így a MOST inkubátorként szolgál azoknak a projektötleteknek, amelyek összekötik a városok önkormányzatait és a zenei szektort, és ezáltal szorosabbá teszik a kreatív iparág és a város kapcsolatát. Ennek keretében fordulónként hat projektötlet megvalósítása részesül anyagi támogatásban, megvalósításukat szakmai képzés el?zi meg, gyakorlatba ültetésüket szakmai mentor kíséri végig. Céljuk, hogy a megvalósítás során szerzett tapasztalatok és ismeretek hozzájáruljanak a régió hosszú-távú szakpolitikájához és hogy a szerepl?k együttm?ködésér?l elkészüljön egy tudástár, amelyben a jó példák és gyakorlatok egy helyen megtalálhatóak legyenek a jöv?ben. Erre a programelemre olyan jelentkez?ket várnak, akik ötletükhöz már megnyerték partnernek az önkormányzatot ezzel ráveszik azt, akinek jó ötletei vannak, arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a várossal. Sokat segít a motivációban az anyagi támogatás, tehát a várostól nem a pénzt várják, hanem hogy próbálják ki az együttm?ködést, aztán a lépések úgyis követik majd egymást jó példa erre a Veszprémi Utcazene Fesztivál, amely néhány lelkes fiatal ötletéb?l indult, és mára a város zászlóshajó programjává vált. A projekt négy pillére többszörösen összeér egymással, a különböz? programlábak szerepl?i megismerik egymást, a projekt végére pedig lesz egy ötszáz emberb?l álló mag, akik úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a piac különböz? szerepeiben egyaránt jelen lesznek. Ez a hálózat pedig már elég er?s lesz ahhoz is, hogy önfenntartó legyen. A projekt egyik f?eseménye 2021-ben Újvidéken, a másik 2023-ban Veszprémben lesz ez utóbbi egy hatalmas régiós világzenei esemény lesz, ráadásul ebben az évben Veszprém lesz Európa Kulturális f?városa. A Covid-19 járvány miatt ugyan el kellett halasztaniuk eseményeket, de volt, amit online módon tudtak pótolni, például elindítottak egy digitális beszélgetés sorozatot a projekt résztvev?ivel és más szakemberekkel. Jelenleg azon még tanakodnak, hogy a két olyan szeptemberi eseményt, amihez sokaknak kellene utaznia, merjék-e továbbra is személyes jelenlétet igényl? tréningnek szervezni vagy térjenek át az online megvalósításra valószín?leg lesz A és B terv is. A járvány súlyosan érintette a kulturális és rendezvényszervez?i szektort, ahonnan a legtöbb partnerük jön, így olyan projektmenedzsment problémákat is meg kellett oldaniuk, amelyek abból adódtak, hogy a partnereknek is át kellett állnia a home office-ra, illetve a legkomolyabb probléma a projekt magas önrészének el?teremtése, úgy, hogy a járvány a piaci magáncég-partnereknek komoly bevételkiesést okozott. A projektvezet?k minderre megoldandó feladatként tekintenek, amelynek megoldásán folyamatosan dolgoznak. | |||