Haszon�llat-g�nmeg?rz�si K�zpont

G�d�ll?

�j m�dszerek a baromfi g�nmeg?rz�sben

G�d�ll?t?l d�lre fest?i t�j t�rul az aut�s szeme el�: balra erd?s lank�k, jobbra k�kl? tavak, csend �s nyugalom. Itt m?k�dik a m�r 120 �ves m�ltra visszatekint? H�GK. Az alapvet?en haszon�llat g�nmeg?rz�ssel �s teny�szt�ssel, valamint az ezekhez kapcsol�d� kutat�sokkal foglalkoz� k�zpont m?k�dteti Magyarorsz�g egyetlen in vitro baromfi g�nbankj�t, ahol a h�mivarsejtekben, az embrion�lis ?ssejtekben, illetve a korai ivarszervekben l�v? genetikai anyag hossz�t�v� t�rol�sa t�rt�nik. �s ez nagy sz�, elmondjuk, mi�rt.

1992-ben alkott�k meg a Biol�giai Sokf�les�g Egyezm�ny�t, ekkor fogalmaz�dott meg el?sz�r, hogy a gazdas�gi �llatok � teh�t a haszon�llatok � is beletartoznak a kihal�st�l megv�dend? fajok k�r�be.
� A gazdas�gi �llatok egynegyed�t fenyegeti a kipusztul�s vesz�lye. Az egyre intenz�vebb� v�lt a mez?gazdas�gi termel�s ig�nyeihez egyre t�bb h�st, toj�st el?�ll�tani k�pes �llom�nyokat (pl. hibrideket) hoztak l�tre. Ezek az ?shonos fajt�kat kiszor�tott�k a teny�szt�sb?l. �rdemes tudni, hogy ha valamilyen gazdas�gi tulajdons�g hangs�lyoz�s�ra szelekt�lunk, valamit el is veszt�nk a m�sik oldalon � magyar�zza Dr. Lipt�i Krisztina, a H�GK tudom�nyos igazgat�-helyettese, az IMAGE (Innovative Management of Animal Genetic Resources) projekt hazai koordin�tora. Az ivarszerv-sz�vet�t�ltet�s�rt felel?s kutat� elmondja: � ha k�s?bb m�giscsak sz�ks�g van valamilyen tulajdons�gra, amelyet �menet k�zben� elvesz�tett�nk � lehet ez p�ld�ul egy jobb immun�llapot el�r�se vagy elt�r? toj�sh�jsz�n �, akkor a g�nmeg?rz�snek k�sz�nhet?en vissza lehet ny�lni a teny�szt�sb?l m�r kiszorult fajt�khoz, �s a k�v�nt tulajdons�got keresztez�ssel, egyszer? teny�szt�si elj�r�sokkal vissza lehet �p�teni.

Az �sszess�g�ben h�tmilli� eur�val t�mogatott nagyprojekt c�lja, az eur�pai haszon�llat g�nbankok innovat�v kezel�si �s ir�ny�t�si rendszer�nek fejleszt�se genomikai, biotechnol�giai �s bioinformatikai m�dszerek tov�bbfejleszt�s�vel. Kiemelt feladata a genetikai er?forr�s gy?jtem�nyek felhaszn�l�s�nak a fokoz�sa. Tov�bbi c�l a g�nbanki gy?jtem�nyek adataihoz val� hozz�f�r�s megk�nny�t�se, valamint a g�nbanki gy?jtem�nyek min?s�g�nek a jav�t�sa. Ezzel a haszon�llatok g�nmeg?rz�s�nek hat�konys�ga n�vekedhet, ill. a vil�g k�l�nb�z? pontjain m?k�d? g�nbankok k�z�tti egy�ttm?k�d�s javul. A projekt eredm�nyek�nt l�trej�n egy webalap� adatb�zis is, amelyben k�nnyen visszakereshet?v� v�lik egy-egy k�v�nt g�n, �s az azt ?rz? bank.

G�d�ll?re visszat�rve, a projekt magyar r�sze a baromfira, azon bel�l is az in vitro meg?rz�si technik�k fejleszt�s�re ir�nyul. � Ha a spermiumot fagyasztjuk, akkor csak a h�mivart lehet meg?rizni, ami az�rt jelent gondot, mert a madarak eset�ben � az eml?s�kkel ellent�tben- a h�mivar hordozza az XX-nek megfelel? ZZ elnevez�s? ivari kromosz�map�rt. Sz�ks�g van teh�t a n?ivar meg?rz�s�re is ( w kromosz�ma), ami az embrion�lis sejtek, valamint a naposkori petef�szek m�lyh?t�s�vel lehets�ges. Az embrion�lis sejtek k�z�l a projekt keret�ben az ?sivarsejteket m�lyh?tj�k, majd felolvaszt�s ut�n ezeket k�s?bb vissza�ltetj�k egy m�sik, befogad� embri�ba. Amikor a csibe kikel �s feln?, a meg?rzend? fajta ivarsejtjeit fogja termelni. Ennek a m�dszertan�t fejlesztj�k kifejezetten a magyar ?shonos fajt�inkra a projektben � mondja Patakin� Dr. V�rkonyi Eszter tudom�nyos f?munkat�rs.

Dr. Barna Judit tudom�nyos f?munkat�rs, a H�GK laborvezet?je �s �llatorvosa hozz�f?zi: � ugyanilyen m�don, amennyiben a kel�s napj�n a n?i ivarszervet kivessz�k a meg?rzend? fajt�b�l, m�lyh?tj�k �s k�s?bb �t�ltetj�k egy fogad�, recipiens napos �llatba, akkor az ott megtapad, �s kifejl?dik bel?le a petef�szek, amely m�r a donort�l sz�rmaz� petesejteket fogja termelni. Ha ezeket a ty�kokat az ivar�r�st k�vet?en a megfelel? fajta fagyasztott / felolvasztott spermium�val term�keny�tj�k, akkor m�r az els? gener�ci�ban sz�z sz�zal�kban visszakapjuk az eredeti genot�pust � magyar�zza az ivarszerv-sz�vetfagyaszt�s�rt felel?s munkat�rs.

Haszon�llat G�nmeg?rz�si K�zpont
A hazai projektcsapat: Dr. Barna Judit, Dr. Lipt�i Krisztina �s�Patakin� Dr. V�rkonyi Eszter�

�gy m�r �rthetj�k, mekkora �rt�ke lehet a n?i ivarszervek meg?rz�s�t lehet?v� tev? technik�nak. Amikor ugyanezt a c�lt a baromfi spermium m�lyh?t�s�vel akarj�k el�rni, 6-7 gener�ci� term�keny�t�se-keresztez�se (�vek munk�ja, �s tetemes spermium-mennyis�g) sz�ks�ges hozz� �s a genetikai anyag 100%-os visszanyer�se �gy sem biztos�tott teljes m�rt�kben. A G�d�ll?n kutatott elj�r�s nagym�rt�kben ler�vid�ti az id?t �s a belefektetett munk�t. �gy m�r �rthetj�k, mekkora �rt�ke lehet a n?i ivarszervek meg?rz�s�t lehet?v� tev? technik�nak.�Dr. Lipt�i Krisztina elmondja, hogy ugyan a m?velet technikai r�sze meglehet?sen prec�z kivitelez�st ig�nyel, a H�GK-ban olyan m�dszereket pr�b�lnak kidolgozni, amelyek egyszer? k�r�lm�nyek k�z�tt, viszonylag olcs�n elv�gezhet?k.

Ez term�szetesen csak a magyar vonatkoz�sa a projektnek, amelyben a francia INRA (L'Institut National de la Recherche Agronomique) vezet�s�vel 18 orsz�g 28 csoportja vesz r�szt Eur�p�b�l, Amerik�b�l �s Afrik�b�l. A g�nbankok, teny�szt?szervezetek, kutat�int�zetek �s civil szervezetek k�z�s kutat�sa fontos szerepet j�tszik � a nemcsak eur�pai � g�nbanki infrastrukt�ra fejleszt�s�ben, �s �rt�kes eredm�nyekkel j�rulhat hozz� az EUGENA (European Gene Bank Network) h�l�zat�hoz.

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Haszon�llat-g�nmeg?rz�si K�zpont

G�d�ll?

�j m�dszerek a baromfi g�nmeg?rz�sben

NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött