Magyar Arbor�tumok �s Botanikus Kertek Sz�vets�ge

COME IN: speci�lis ig�ny? l�togat�k a botanikus kertben

Az Erasmus+-t�mogat�ssal megval�sul� projektet Pr�ga f?v�ros Botanikus Kertje (Botanick� Zahrada Praha) kezdem�nyezte, ahol t�bb mint k�t �vtizede foglalkoznak a k�l�nb�z?, els?sorban �rz�kszervi fogyat�kkal �l?k botanikus kerti �lm�ny- �s ismeretszerz�si lehet?s�geinek el?seg�t�s�vel, gazdag�t�s�val.

Az Eur�pai Uni� orsz�gaiban m?k�d? botanikus kertek, mint szakmai t�rsint�zm�nyek kapcsolatot tartanak fenn egym�s k�z�tt. Ennek egyik int�zm�nyes f�ruma az �n. Eur�pai Botanikus Kerti Konzorcium (European Botanic Gardens Consortium), amely els?sorban inform�ci�s, koordin�ci�s �s szakmai �rdekk�pviseleti test�let, amelybe minden orsz�g egy k�pvisel?t deleg�l. A partners�gre ir�nyul� megkeres�s a konzorciumi levelez?list�n �rkezett �s a Magyar Arbor�tumok �s Botanikus Kertek Sz�vets�ge (MABOSZ) �r�mmel csatlakozott a kezdem�nyez�shez � avat be a projekt el?zm�nyeibe Zsigmond Vince, a MABOSZ f?titk�ra �s Szendi Zsuzsa, a projekt menedzsere.�

A h�rom �v alatt a h�rom partner h�rom kiemelt eredm�nyt val�s�tott meg.

Az egyik a �M�dszertan � a speci�lis ig�ny? l�togat�k l�togat�s�nak �s bevon�s�nak el?seg�t�se a botanikus kertekben� c�m? k�zik�nyv. A m�dszertani kiadv�ny a projekt �sszes nyelv�n, angolul, cseh�l, lengyel�l, sv�d�l �s term�szetesen magyarul is elk�sz�lt digit�lis form�ban. Angol nyelven nyomtat�sban is megjelent.

A m�sodik a Minden �rz�kszervet bevon� mobil ki�ll�t�s. A partnerek egy�tt fejlesztett�k ki a �Sohasem egyed�l � a szimbi�zis titkai� c�m? ki�ll�t�st a Pr�gai Botanikus Kert t�bb mint 20 �ves, folyamatosan fejl?d? m�dszertana alapj�n, mely Pr�ga mellett Poznanban is bemutatkozott �s a budapesti rendez�s? IX. Eur�pai Botanikus Kerti Kongresszus (EuroGard IX) keret�ben Magyarorsz�gra is szeretn�k elhozni 2022-ben.

A harmadik pedig egy nemzetk�zi konferencia. �Botanikus kertek: z�ld vil�g mindenkinek � Oktat�s-ismeretterjeszt�s speci�lis ig�ny? l�togat�k sz�m�ra term�szeti k�rnyezetben� c�mmel 2019. j�nius 10-13-�n rendezte meg a poznani Adam Mickiewicz Egyetem Botanikus Kertje a projekt z�r�konferenci�j�t. A gyakorlati szeml�let? konferenci�n n�gy kontinens sz�mos orsz�g�t k�pviselte a t�bb mint 120 r�sztvev?. A MABOSZ k�t el?ad�ssal �s egy workshoppal mutatott be magyarorsz�gi inspir�l� botanikus kerti j� gyakorlatokat.

A h�rom�ves projekt sor�n mindegyik partner v�llalt egy projekt�rtekezletet, amit �sszek�t�ttek a szervez? orsz�gban fellelhet? j� p�ld�k bemutat�s�val, felkeres�s�vel. A 2018-as magyarorsz�gi tal�lkoz�n a v�cr�t�ti Nemzeti Botanikus Kert �s az ETIKK mellett bemutatt�k az ELTE F�v�szkert fogyat�kkal �l? tanul�kat bevon� gyakorlati oktat�s�t �s a Szam�ca Kiskert�sz Tanoda gyermekprogramjait.

A projekt egyik konkr�t hazai akci�j�nak eredm�nyek�nt az ETIKK megvizsg�lta a v�cr�t�ti Nemzeti Botanikus Kertet az egyetemesen tervezett szolg�ltat�sok szempontj�b�l �s tan�csokat adott kisebb-nagyobb fejleszt�sekre. Ezek k�z�l t�bbet az�ta m�r meg is val�s�tottak a Nemzeti Botanikus Kert munkat�rsai. A t�bbi magyarorsz�gi gy?jtem�nyes kert munkat�rsainak �Ne csak n�zz!� c�mmel egy �rz�keny�t? �s gyakorlati megold�sokr�l t�j�koztat� m?helykonferenci�t szerveztek, aminek az �sszefoglal�ja is elk�sz�lt, hogy a mindennapi munk�jukban felhaszn�lhass�k a szak�rt?k �ltal valid�lt, k�z�sen �sszegy?jt�tt j� p�ld�kat �s �tleteket a MABOSZ 50 tagkertj�ben dolgoz� koll�g�k. Mindegyik m�dszertani anyag �pdf� form�tumban b�rki sz�m�ra haszn�lhat�, let�lthet? a MABOSZ honlapj�r�l: www.mabotkertek.hu

A projekt alapja a� Pr�gai Botanikus Kert szolg�ltat�s- �s programstrukt�r�ja, mely a botanikus kertet teljesen el�rhet?v� teszi mindenki sz�m�ra. Mivel �rik el ezt?

A projektet kezdem�nyez? Pr�gai Botanikus kert szeml�letm�dja a l�togat�i �lm�ny tekintet�ben eg�szen k�l�nleges, amit egy�bk�nt itthon is ismer�nk, csak ritk�n alkalmazunk. Az eg�sz kertet igyekeznek �gy kialak�tani, hogy mindenf�le l�togat�i csoport k�nyelmesen tudjon k�zlekedni benne �s mindenki sz�m�ra ny�jtson a k�l�nb�z? �rz�kszerveivel megtapasztalhat� �lm�nyeket. Vagyis nincsen megk�l�nb�ztetetten norm�lis meg s�r�lt l�togat�, csak l�togat�k vannak, akik k�z�tt majdnem mindenf�le csoportnak lehetnek k�l�nf�le speci�lis ig�nyei, �s lehets�gesek olyan univerz�lis vagy �sszetett megold�sok az �lm�nyszer? ismeretterjeszt�sben, illetve tudom�ny-kommunik�ci�ban, melyek t�nyleg mindenki sz�m�ra haszn�lhat�ak, �rthet?k �s �lvezetesek - a kisgyermek vagy a nagyon id?s ember sz�m�ra ugyan�gy, mint a sz�l?k vagy valamilyen fogyat�kkal �l? l�togat� sz�m�ra.

A projekt c�lcsoportj�t nem csak a k�l�nb�z? fogyat�koss�ggal �l? l�togat�k jelentik, hanem minden speci�lis ig�ny? l�togat�. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A COME IN projekt alc�me az, hogy �Speci�lis ig�ny? l�togat�k a botanikus kertben�, de a projektben megtanultuk, hogy mindenki speci�lis l�togat� egy kicsit. Hadd mondjak egy-k�t p�ld�t ennek szeml�ltet�s�re. Pl. az minden term�szeti �lm�nypedag�gus sz�m�ra term�szetes, hogy a gyerekeknek a n�v�nyekkel kapcsolatos ismereteket c�lszer? �ltaluk is �rthet?, egyszer? nyelvezettel �tadni, de az m�r kev�sb�, hogy az �tlagosnak tekintett feln?tt l�togat�t�l sem elv�rhat�, hogy tiszt�ban legyen a botanikai terminol�gi�kkal, ?k is �lvezik, ha az �ltaluk is �rthet? fogalomrendszerbe van �t�ltetve a tudom�nyos tartalom, �s mindenki sz�vesebben elolvas egy j�l tagolt, r�vid mondatokb�l �ll� l�nyegre t�r? feliratot, aminek a meg�rt�s�t k�pek is seg�tik, ugye? A vakok �s gyeng�nl�t�k sz�m�ra fejlesztj�k az audioguide-okat, de a l�t�k is �lvezik, ha k�zben inform�ci�kat hallgathatnak, ak�r olyat is, ami �rz�kletesen felh�vja a figyelm�ket pl. a sokszor hanyagoltabb tapint�sra vagy szagl�sra, mint a megismer�s tov�bbi fontos �rz�keire.

Itthon a legt�bbsz�r azt tapasztaljuk, hogy van az ��tlag l�togat� �s van a �fogyat�kkal �l?� l�togat�, �s mind a kett?nek k�l�n fejlesztenek valamit, �s az ��tlaghoz� tartozik mindenki 0-99 �ves korig, akinek nincs j�l l�that� fogyat�koss�ga, mik�zben a kertben val� k�zleked�sben, a t�j�koz�d�sban �s az ismeret�tad�sban is vannak pl. a pici gyerekeknek �s csal�djaiknak meg az id?seknek is speci�lis ig�nyei.

A pr�gai �s g�teborgi botanikus kertekben megtapasztalhattuk, hogy �gy is lehets�ges a l�togat�i �tvonalak, �lm�nyelemek �s ki�ll�t�sok kialak�t�sa, hogy nincsen felt?n?, illetve jelzett k�l�nbs�gt�tel, ugyanazon az �ton k�nyelmesen tud haladni a pici gyerek a l�bbal hajt�s kismotorral, a sz�l?k a babakocsival, a nehezen j�r� id?sek vagy a vakok �pp�gy, mint a �norm�l� l�togat� �s ugyanabban a ki�ll�t�si install�ci�ban szereznek minden �rz�kszerv�ket megmozgat� �lm�nyeket. Vagyis nincs norm�lis meg s�r�lt l�togat�, csak l�togat�k vannak, azon bel�l persze vannak speci�lis ig�nyek �s lehets�ges ezek �tv�zete. Szerencs�re itthon is tal�ltunk partnert, a Mozg�ss�r�ltek Budapesti Egyes�lete Egyetemes Tervez�s Inform�ci�s- �s Kutat�k�zpontot (ETIKK), akik teljess�ggel ezt az �gynevezett egyetemes tervez�si megk�zel�t�st k�pviselik �s terjesztik Magyarorsz�gon.

A fot�t k�sz�tette S�lyom Barbara kommunik�ci�s programfelel?s, Nemzeti Botanikus Kert

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Magyar Arbor�tumok �s Botanikus Kertek Sz�vets�ge

COME IN: speci�lis ig�ny? l�togat�k a botanikus kertben

NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött